A fesztivál:

Az első fesztivált 1978-ban rendezték meg Utah állam, Salt Lake városában. Az USA legnagyobb független filmes vállakozásáról beszélünk, ahol amerikai és külföldi filmkészítők egyaránt nevezhetnek és mutathatják be rövid és egész estés játék és dokumentumfilmes produkcióikat a nagyérdemű számára. A központi téma jellemzője a dráma.
Idén a fesztivál 10 napos, amely január 20-tól kezdődött.

Számok:

Az idei évben 3812 mű érkezett, amelyből 118 filmet választott ki a zsűri a fesztiválra. Ezek 29 ország filmtermését hivatottak bemutatni, amelyek közül 40 elsőfilmes próbálkozás. Az amerikai és külföldi filmek aránya körülbelül fifti- fifti. 95 produkció esetében pedig ez lesz a premier bemutató.

A botrány:

Hála geekz kollégának, arra is fény derült, hogy a 118 filmből egy biztosan akadt, ami átrobbantotta az ingerküszöböt bizonyos nézőknél. Lucky McKee rendező, producer, író friss horrora a The Woman. A filmes rendező összeállt Jack Ketchum amerikai íróval, hogy közösen lendüljenk akcióba az emberi idegek ellen.

Az alábbi videó tanulsága szerint jó úton haladnak:



Lucky McKee korábbi munkáiból: May (2002) trailer, The Woods (2006) trailer. Igen, ezek ijesztőek lesznek.
Ha már McKee, akkor lássunk egy Ketchum filmes adaptációt is, ami az Offspring (2009) trailer. Ez már több, mint ijesztő.

Mit sem ér az akarás fiam, ha mindig kudarc a vége.

James Reid

Pici lemaradásban vagyunk a legrosszabbakhoz képest, ami általában jobban érdekli a nagyérdeműt. Következzen most egy személyes kedvenc Jet Li tolmácsolásában.

A sárkány csókja (2001)



Jet Li 8 éves korától edzi testét. 11 évesen már bajnokságot nyert Kínában. 40 év kemény munkája minden mozdulatban. Ha megnézed az IMDb profilját, nem mondanád, hogy 48 éves lesz áprilisban a pekingi születésű harcművész, színész. Ellenfele Colin Prince a filmben, aki a Tottenham Kickbox oszlopos tagja. A jelenetben inkább bokszolóként dominál. 0:26-nál van a belépő.

 

Szombat este osztották ki az amerikai producerek céhének díját, ahol a Critics Choice Award elsősége, és a Golden Globe besöprése után ismét Colin Firth lett a befutó. Úgy látszik az idei év favoritjai A-tól Z-ig megvannak. A Fekete hattyú, A harcos, valamint a Toy Story harmadik része is örülhetett a sikernek. A következő várfok bevétele a BAFTA-n vár a jelöltekre. Erről is hamarosan.

 

A filmújdonságok mellett lássunk egy gyöngyszemet a 2009-es év filmterméséből.

Már a film címe felveti az első kérdést: Vajon megint egy látványos akció a ma olyan felkapott "rossz útra tért zsaru" sztorival? Vagy esetleg egy kicsivel több?

A film helyszíne a Katrina hurrikán sújtotta New Orleans. Főhőse egy velejéig romlott, drogfüggő, szerencsejátékos zsaru, aki elpuskázott fogadásai miatt egyre nagyobb tartozásokba és az ezzel járó problémákba sodorja magát. Hátfájására szedett gyógyszere lassanként komoly drogfüggőséghez vezet, amiből még súlyosabb tartozásokra tesz szert. A kilátástalan helyzetből az egyetlen kiutat abban látja, hogy szép lassan átcsúszik az ellenséges térfélre és New Orleans helyi maffiavezérének legjobb emberévé válik.

Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy a film főszerepét Nicolas Cage-re osztották, aki már megajándékozott minket egy Las Vegas-i végső állomással. Cage a vegasi alkoholistából a drogos zsaru bőrébe átbújva sem okoz csalódást a nézőknek. Lenyűgöző alakítását csak még színesebbé teszik az érdekes rendezői ötletek, látomásszerű jelenetek: a többször visszatérő egzotikus iguánok, akik hosszú természetfilmre emlékeztető képsorokon keresztül csodálják a nézőt a kamerákon keresztül, vagy az emberi lélek, ami a test halála után egy szédületes táncba kezd, míg egy újabb lövéssel őt is le nem terítik.

Fontos azonban, hogy ne feledkezzünk meg a „sztár” mellékszereplőkről sem, akik ugyan nem érték el a főszereplő alakításának színvonalát, de mégis aktív résztvevőként viszik előrébb és bonyolítják tovább a film cselekményét. Először is a mindig elbűvölően csinos Eva Mendes aki drogfüggő prostituáltként is leveszi a férfi nézőket a lábáról, na és persze a már szebb időket is megélt Val Kilmer, aki most csak a főszereplő néha felbukkanó nyomozótársát alakítja. Talán csak a véletlenek játéka, hogy egy ugyancsak tavalyelőtti kiadású filmben Val Kilmert már láthattuk, mint nyomozó, aki a Katrina hurrikán támadása utáni New Orleansban korrupcióba keveredik.

Végül még egy fontos kérdés vetődik fel: összehasonlítható-e az alkotás a film alapművének számító, 1992-es, Harvey Keitel főszereplésében készült Mocskos zsaru című filmmel? Talán igen, de a film mindenképpen egy külön alkotás, amely két óra szórakozást kínál a műfaj kedvelőinek.

 A lelke még táncol:
 

A cím találó, a kritikák érthetetlenek. Igazából csak pár mondat erejéig szeretném taglalni, hogy milyen benyomások értek a mozival kapcsolatban.
Adam McKay új filmje hozta a rendező korábbi filmjeinek hangulatát, ahol Will Ferrel ismét oszlopos szerepet kapott a vásznon. Korábban már több filmben is dolgozott együtt a színész és a rendező, amely hasonló románc lehet, mint Scorsese és De Niro, vagy manapság már DiCaprio kapcsolata. Ezt a vitathatatlan tényt maga a rendezőóriás sem tagadta, aki egyszer azt nyilatkozta, ha lehetne, akkor minden főszerepet De Nirora osztana.
A Pancser police, angolosabb címén a The Other Guys történetében nem kell örökérvényű bölcseleteket keresnünk. Adott egy rendőrőrs, ahol két betonfejű sztárzsaru viszi a prímet (Samuel L. Jackson, Dwayne Johnson). A kapitányság élete köréjük van szervezve. Nekik jut az akció, a lövöldözés, a babérok learatása, még a kollégák lelkes pincsiként lesik minden kívánságukat. A nyomozó osztály két nagy lúzere Hoitz és Gamble (Wahlberg és Ferrel) csak álmodik arról, hogy egyszer a két nagyágyú helyébe lépjen. Ám az egyik akció során valami balul üt ki és a nyerő duó csúnya véget ér. Ekkor határozza el Hoitz, hogy bevágódnak a kapitánynál (Michael Keaton) és Gamble-el ők lesznek az új ászok.
A szinopszisról ennyit tömören. Talán a mennyiség itt is a minőség rovására ment, hiszen McKay írta, rendezte és producerelte is a filmet egy személyben. A hivatalos kategória az akció- komédia, ami egy pozitív jelző erre a produkcióra. Ha egy szóval akarnám jellemezni, azt mondanám, hogy borzalmas. Will Ferrel hozza a töketlen idiótát, amely lényéből fakad. Mark Wahlberget pedig ilyen pocsék játékkal még nem láttam egyetlen komoly mozijában sem. A stílus csapong az akció, a komédia, a dráma, és valahol a szappanoperák végtelen sivársága között. Az első 10 perc lefáraszt, kezdve a tonhalak oroszlánra vadásznak párbeszédtől a fapisztolyon át egészen a páva vagyok, szállni akarok részig. Majd mikor előkerül néhány momentum a mellékszálból, amely Ferrel múltját hivatott bekapcsolni a fő téma gondolatmenetébe és felhangzik Eva Mendes előadásában a „Stricik nem sírnak” című altatódal, akkor a film az utolsó biztosítékot is kilövi az emberi agy türelmi táblájában. Harmadik nekifutásra sikerült végignéznem, amely vetekedik az Alulképzővel vívott heroikus küzdelmemmel. A pozitívum talán a filmvégi 10 percnyi akció, ahol próbálták a műfaj ezen elemét is belepréselni a 100 perbe. A másik említésre méltó mozzanat, amely számomra egyediséget sugallt, az a görbe este képekben. Az abszolút győztesek Jackson és Johnson, akik a film elején érthetetlen és meg nem magyarázott okból hajtanak végre bokorugrást a 30. emeletről a sugárút kemény aszfaltjára. Ők is érezték, hogy ez a mozi csak ebben a formában viselhető el.
A rendezői allűrök itt is „az osztok magamra egy mellékszerepet” formációban domborodnak ki, ahol mocskos Mike és a csöves haverok fajtalankodnak Ferrel szolgálati, kis piros kocsijában.

Összegzés:

Más portálok számára komolyabb sportértékkel bír ez a miskulancia, mint nekem, bár a számok engem igazolnak. A filmet elég tisztességes 100 millióból forgatták, ami cserébe 170 millióval hálálta meg a gondoskodást világszerte. Ez nem túl impozáns mérleg az alkotók számára.

Korábban ígértem, most betartom az adott szavam, hogy kicsit belemászunk a 8mm-es mítoszba. Steven Spielberg, M. Night Shyamalan és jó néhány sikeres rendező első csodagépéről pár méltató szó.

A történet 1923-ban kezdődik, a praktikus házimozi készítés idején. A nagyobb, filmszínházakban alkalmazott 35mm-es filmek idején rendkívül nagy igény jelentkezett a kevésbé nehézkes, veszélyesen gyúlékony, és persze olcsóbb filmek iránt.
Ezekben az években a Kodak vállalat kifejlesztett egy olyan berendezést, amely kiszolgálta az amatőr filmesek minden igényét. Az eredmény a 16mm-es „Cine Kodak” kamera és a Kodascope vetítők lettek. A kézi kamera 7 font körüli súlyt nyomott (2,95 kg), amivel lehetővé vált a könnyű és flexibilis kameramozgatás. A szett tartozéka volt a háromlábú kameraállvány is. A komplett csomag ára elérte a 335 dolláros árat, amivel nem volt éppen olcsónak mondható. Akkoriban egy új Ford autómobil ára valahol 550 dollár körül mozgott.
A piaci igényeknek és a kényszer szülte megoldásoknak köszönhető az 1932-es „Cine Kodak Eight” debütálása, amelyben óriási szerepet játszott a nagy gazdasági világválság, mint árszabályzó tényező. A 16mm-es filmeket kiaknázva dupla kialakítást kaptak az akkori filmszalagok, így a kamera kezelője miután felhasználta az utolsó hasznos kockát is, átfűzte a filmet a gépben és folytathatta a munkát a szalag másik oldalán. Ez volt a mai audió kazetták elődje.
Ezzel a módszerrel leredukálódott a filmfelhasználás mennyisége, hiszen több anyagot lehetett felvenni egyazon szalagra. A 8mm sikere azonnali volt, és alig másfél évtizeden belül a 16mm-es kópiák a hivatásos filmkészítők kizárólagos formátumává vált. Az 50-es évekre a 8mm egyet jelentett a családi események, ünnepségek és vakációk filmes megörökítésével.
Az 1960-as években kutatás indult az otthoni filmkészítés kellékeire vonatkozó rendszerfejlesztések terén, aminek célja az audió- vizuális alkalmazások lehetséges használata volt. A Kodak szakemberei kutatták a lehetőségeket, hogy tovább egyszerűsítsék a filmkészítési lehetőségeket a képek minőségének növelésével egyenesen arányosan.
Így a 8mm-est újraötletelve 1965-ben megszületett a super 8mm. A korábban említett nagy rendezők is ezzel kezdték el a filmgyártást tizenéves korukban.

 

8mm-es vetítő akcióban:



 

Jó látni, hogy egy olyan rajzfilmet, mint gyerekkorom nagy kedvence a Duck Tales, vagy más néven Kacsa mesék hány országban lett játszva a gyerekseregnek.

Az intro és pár nyelv:

Punjabi 300:



Pár szóban a punjabi nyelvről:

A világ egyik legnagyobb kisebbségi nyelve a punjabi, amelyet Indiához és Pakisztánhoz kötnek, mint hivatalosan beszélt nyelv. Az indoeurópai térségben északnyugat Indiában, Punjab tartományban beszélik a legtöbben. Egy 2005-ös felmérés szerint a világ 13. legtöbbet beszélt nyelve. Így nem csoda a szinkron a nagy mozikon.

Egy dolgot azonban leszögezhetünk, le kell szögeznünk. Az indiai filmipar az akciófilmeken túl, a megfelelő szinkronhangok megtalálásához sem ért.

Sajnos csak link van a Terminator második részéhez, de mindent megér, hogy lásd!
 

Megindított minket az előző poszt. A konyhából szálló sült hús illata pedig lassan bezengi a szoba hasznos légköbmétereit. Nem tehetünk mást, mint gasztro mozikat tálalunk.
Mai duónk egy olasz és egy francia film, ahol az ételeken a fókusz. Úgy is mondhatjuk, hogy látnod kell ezt a két alkotást, mielőtt éhen halsz!

Első versenyzőnk nagy motoros a szakmában. 1973-ban forgatták Marcello Mastroianni főszereplésével A nagy zabálás című filmet, ahol a világban csalatkozott emberek társasága elvonul egy házba, hogy hatalmas orgiákat és zabálásokat rendezzenek halálig.

A nagy zabálás (1973)


La grande bouffe sur Comme Au Cinema

 
A második helyezett kronológiai sorrendben haladva is a Vatel című produkció. Főszerepben a nagyorrú "gall" borimádó, Gérard Depardieu, aki 1671-ben őfelségének a királynak referál egy három napos ünnepség keretein belül. Sajnos az alacsony osztálybéli főszereplő összeszűri a levet a király legújabb szeretőjével, aki nem biztos, hogy respektálja a kósza románcot.

Vatel (2000)

Fel a kezeket, ki éhes?

A karácsonyi különkiadás óta nem foglalkoztunk a srácokkal, akik hagyományosnak tűnő ételekből készítenek egész estés, alig emészthető kalóriabombákat. A választott epizódban a kínai konyha szépségei kerülnek górcső alá a húsmániákusoktól.

Jelszó: Tojás tekercs és szerencsesüti



USE MORE BACON - epic.