Tegnap este eljött a várva várt pillanat. Kicsiny hazánkban debütált a képregénymogul Stan Lee, és gumiember barátja Daniel Browning Smith közös műsora. Az ötletgazda Lee, és műsorvezető társa Smith, elhatározták, hogy előkerítenek minél több  különleges képességgel, mondhatni szupererővel rendelkező csodabogarat a kontinensek szegleteiből a nézők nagy örömére. Az alapot mi más, mint a képregényvilág szolgáltatta.

Az első adásban négy úriembert mutattak be, akik közül az első, Raj Mohan Nair, alias "Elektro man" Indiában él népes családjával. Nem kisebb dolgot állít magáról, mint azt, hogy túléli a halálos áramütéseket, amelyek a testét ostromolják.
Így gumiember Smith összecsomagolta a stábot, és önnön ruganyos testét, hogy India legdélibb csücskéig, Kollamig meg se álljon.
A kisváros nagy nevezetessége elektromos Raj, aki a frissen érkező stábot világító lámpa módjára üdvözli. Testét elektromos vezetékekkel köti össze, amelyek a konnektor aljzatában landolnak. Nincs mellébeszélés, mivel Smith megméri a falban futó feszültséget, amely közelít a 220 voltos értékhez. Az áramerősséggel sem babráltak, mivel Raj először kicsap egy 10 Amperes biztosítékot, és csak ezután indítja be a testén átfutó áram segítségével a 600 watt teljesítményű asztali mixert.
A mutatványokat egy rezsólapos fináléval zárja, ahol a drótokat keresztülfonja derekán, és ennek segítségével süt meg a bal kezében tartott elektromos melegítőlappal egy tojást. Izmai szinte görcsben állnak, látszik, hogy nem kellemes számára a mutatvány, de közel sem életveszélyes.
Elektromos Raj gyermekkorában fedezte fel képességét, amikor korán elhalálozott édesanyja elvesztése miatti gyászában önnön kezével akart véget vetni életének. Kisétált egy magas feszültségű trafóhoz, ahol kábelt ragadott, de nem történt semmi. Rájött, ez csakis Isten ajándéka lehet.
Ám Mr. Smith kíváncsi a fiziológiai háttérre. Vajon mi okozhatja az indiai férfi csodás képességét.
Speciális műszer segítségével megméri saját bőrének ellenállását, amely 180.000 Ohm. Egy átlagemberé valamivel kevesebb, 150.000-es értéket mutatna. Ezt követően Raj bőrét vizsgálják, és a műszer meg sem áll az 1,3 millió Ohm-os ellenálláshatárig. Ezek szerint az indiai szuperember több, mint jó vezető. Vajon bőre extrém magas ellenállásfaktora az, ami megvédi őt a halálos áramütéstől vagy valami egészen más, és számunkra érthetetlen dolog?

Egyesült Államok, San Diego. Következő versenyzőnk jópofa, és lelkes fickó, aki a "Human calculator" művésznevet birtokolja. Számomra az adás legérdekesebb figurája  az amerikai Scott Flansburg volt, aki nem kevesebb tudást birtokol, mint egy organikus számítógép. Scott a matekot népszerűsíti diákoknak, mivel az osztás, szorzás, kivonás, összeadás, négyzet, és köbgyök számítás műveleteinek eredményei tizedmásodpercek alatt születnek meg elméjében. Smith nem hisz a szemének, és leteszteli a kalkulátor tudását először saját számológépén pötyögve, majd a San Diego-i Állami Egyetem matematika tanszékének avatott elméivel karöltve. Az egyik oldalon Scott, a másikon diákok, és profok csépelik a laptop gombjait, ám senki sem képes gyorsabban helyes eredményt produkálni az élő kalkulátornál. Mondhatjuk, hogy 68x53 nem nagy kunszt fejben, mivel bemagolható, de amikor a köbgyök számításnál Scott 6 tizedes jegy pontosságig hadarja a végeredményt, mindenkinek leesik az álla.
Az egyetem professzora szerint egyedi képességekkel bír a fiatalember, aki egyike lehet azon fél tucat embernek a világon, aki ilyesmire képes.
Gumiember barátunk ezúttal is biztosra megy, és elviszi Scottot egy fiziológiai vizsgálatra a helyi Neurológiai Intézetbe, ahol MRI segítségével vizsgálják az agyi tevékenységeket számolási feladatok elvégzése közben. Az eredmény megdöbbentő. Daniel számolás közben jobban tornáztatja agytekervényeit, mint Scott, akinek nem kell erőlködnie a számtani egyenletek útvesztőjében bolyongva. Neki csak röppennek a végeredmények és kész. Az intézet vezető doktora érdekes teóriával rukkol elő. Szerinte agyunk 44-es zónája felelős a matematikai műveletekért, amely egy jól behatárolható terület. Daniel esetében minden rendben, ám az élő kalkulátornál pici porszem került az egyedfejlődés finoman hangolt gépezetébe. A 44-es agyi zóna kiterjedt a mozgáskoordinációért felelős területekre is, ahol az ösztönös, reflexszerű mozdulatsoraink születnek. Az agy bizonyos pontokra fókuszál, és a látottak alapján spontán reakciókra képes ezen terület segítségével. Scott matekja, amely sunyi módon belecsúszott a spontenaitás útjába, innen eredeztethető. Ezért ő nem egy pici területet használ a műveletek elvégzéséhez, hanem egy egész agyat.
Így bárkinek menne a számtan. Az emberi agy egy organikus szuperszámítógép, Scott Flansbury rendkívüli képessége pedig egy egyedi rendellenesség.

Egyesült Államok, Los Angeles. Juan Ruiz mexikói felmenőkkel rendelkező vak fiatalember, akihez Daniel egy napos délután látogatott el. A fiú nincs otthon, ezért gumiember Smith az éppen arra bicikliző srácot meszeli le, hogy nem e tudja mikor ér haza Mr. Ruiz. A fiatalember mosolyogva néz Danielre, majd közli:
- Én vagyok az!.
- De hiszen Te bringázol a nyílt utcán ember! - jön a hitetlenkedő válasz Danieltől, aki nem képes magához térni pillanatokig a frissen kapott sokktól.
Juan gyermekkora óta vak, és sajátos módszere a tájékozódásra az echolokáció, amely egyszerű módon körülírva a visszavert hang alapján való tájékozódás. A denevérek is hasonló módon igazodnak el a sötét barlangrendszerek dzsungelében, amikor az általuk kibocsájtott ultrahang visszaverődési sebességéből állapítják meg a tárgyak viszonylagos helyzetét. Juan nyelvével csettingető hangokat hallatt, és a visszaverődő hanghullámok segítségével agya képpé alakítja át a beérkező információkat.
A közös tandemkerékpározás után Daniel barlangászni viszi Juant, aki egy végeláthatatlan, és koromsötét lyukban is elég otthonosan mozog ahhoz, hogy megmondja melyik járat merre van, és a boltív hol szűkül, illetve merre kanyarodik. A segítségükre siető denevérkutató tudós hitetlenkedve csóválja a fejét. A szárnyas bőregerektől megszokta a varázslatot, de egy két lábon járó humanoid emberformától még nem. Sebaj, ezt követően ő maga is átértékeli korábbi tapasztalatait.
A végső próba egy parkolóházban várja a vak fiatalembert, ahol Daniel autókból emel falakat, és ezáltal akadálypályát Ruiz számára. A biciklivel kerekező Juan először bátrabban teker, majd kicsit tétovázik, és a végén centizi a távolságot, de vak létére így is elbringázik az egymástól másfél méterre álló autók között. Nem kell több bizonyíték arra, hogy lássuk, ha egy érzékszervünk eltompul, a többi milyen hatékonysággal veszi át annak szerepét. A Los Angeles-i Juan Ruiz esetében ez hatványozottan igaz. "Radar man" létezik.

Egyesült Államok, Houston. Texas állam kemény hely, ahol kemény fickók teremnek. Ilyen a középkorú Dennis Rogers is, aki egy vaskereskedésben dolgozik, és 170 centiméteres magasságával nem az a betongerendákat morzsoló kolosszus alkat. Ennek ellenére Mr. "Strongman" betessékeli az érkező stábot a műhelybe, és a frissen heggesztett munkadarabot először a combja, majd a két keze segítségével patkó alakúra hajtja. Következik egy öles telefonkönyv, amely legalább 10 centi vastag. Dennis úgy tépi ketté, mintha ollóval lenne felvágva a számgyűjtemény összes lapja. Bámulatos. A hajtogatást megcsinálja egy jobb sorsra érdemes kalapáccsal is, amely születésekor bele sem gondolt, hogy fogja bevégezni földi pályafutását egy vasipari munkás kezei között. Dennis testfelépítése inkább átlagos, semmint izmos. Ezért nem érti Daniel sem, hogy képes ez az ember ekkora erő kifejtésére. Nem csoda, hogy erőművésznek nevezi magát. Ilyen adottságokkal érthető a jelző. Hihetetlen képességét kamaszkorában fedezte fel, amikor azt hallotta, hogy akad olyan ember a városban, aki képes egy pakli kártyát egyetlen mozdulattal eltépni. Barátjával bementek az első boltba, zsebpénzükből pókerpaklit vásároltak, majd a houstoni fiú egyetlen mozdulattal ketté is tépte a friss szerzeményt.
Az emlékek felelevenítését követően Daniel és Dennis ellátogatnak egy kutatóintézetbe, ahol a szakembereknek először palacsintasütőt, majd csavarkulcsot hajtogat Strongman. Gépekkel szimulálják az erőt, amelyet Dennis kifejt, ám 250 kilogrammnál meg kell húzni a határt, addig bírja el a súlyokat a házilag barkácsolt szerkezet. Ennél az erőhatásnál a kézi szerszám éppen csak meghajlott, ami azt jelenti, hogy Mr. Rogers jóval nagyobb erőt fejt ki, mint negyed tonna. Mivel Dennis súlya 90 kiló alatt van, így az erőxgyorsulás képletből az erő kiesik, marad a gyorsulás, amely eredete az izmokban keresendő. Számítógép segítségével kiderül, hogy a houstoni erőművész jóval több izomrostot tud egyszerre aktiválni, mint átlagos embertársai. Az izomaktivitás úgynevezett elektromos kisüléseket okoz az ingerület átvitelben, ami Dennis esetében az átlagosnál jóval gyorsabb. Ezért lehet az, hogy kis ember, hirtelen felindulásból nagy erőt képes kifejteni minden átalakítandó tereptárgyra. Vele sem kötözködik senki egy kocsmai vita alkalmával az holtbiztos. Nem utolsó sorban, Dennis Rogers weboldal.


Velősen talán ennyit az első adás tartalmából, amelyet jövő héten hétfőn 21:30 perctől újabb epizód követ a Discovery Channel műsorán. A most bemutatott szereplők valóban elképesztő képességekkel bírnak, és a műsor szempontjából is megvolt az egy külföld, három belföld arány, amely egy szárnyait bontogató produkció esetében financiális létkérdés. A későbbiekben más "csodabogarakkal" is megismerkedünk, akik megpróbálják bebizonyítani, hogy szuperhősök igenis léteznek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.